|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Spanyolország Európa délnyugati nagy félszigetének, a Pireneusi-félszigetnek nagyobb részét foglalja el. Központi része a Meseta 600 - 800 m magasságú fennsíkja, amelyet hegyvidékek kereteznek: északon a Kantábriai-hegység (Torre Cerredo 2648 m), keleten az Ibériai-hegység, délen a Sierra Morena. A Meseta közepén húzódik a Kasztíliai-választóhegység (Almanzor 2592 m). A Mesetától északkeletre az Ebro alacsony, száraz medencéje terül el; tőle északra emelkedik az ország legváltozatosabb hegyvidéke, a Pireneusok (Aneto 3404 m). A Meseta déli oldalán egy másik fiatal hegylánc, a Pireneusoknál is magasabb, bár kevésbé drámai Betikai-Kordillerák (Mulhacén 3478 m) emelkedik. A Meseta és a Betikai-Kordillerák között terül el a termékeny Andalúziai-medence. A földközi-tengeri Baleárok szigetcsoportja a Betikai-Kordillerák keleti folytatásának tekinthető. Az ország része az Atlanti-óceánon emelkedő Kanári-szigetek vulkanikus szigetcsoportja is; itt van az ország legmagasabb csúcsa, a Teide (3718 m). Ugyancsak Spanyolországhoz tartozik az egykori gyarmatbirodalom utolsó maradványaiként két, Marokkó területébe ágyazódó kikötőváros, Ceuta és Melilla.
A mai Spanyolország területén már az őskorban is éltek emberek. Az ókorban ibérek, kelták és baszkok lakták; a Földközi-tenger partvidékén görögök, föníciaiak és karthágóiak telepedtek le. A rómaiak a Kr. e. 2. században hódították meg a félszigetet. A birodalom hanyatlása idején germán törzsek áramlottak be. Közülük a legerősebbnek a vizigótok bizonyultak, akik az 5. század elején az egész félszigetet uralmuk alá vonták. 711-ben a Gibraltári-szoroson keresztül arabok (mórok) támadták meg az országot, és a legészakibb részek kivételével elfoglalták, majd Córdoba központtal virágzó muszlim államot hoztak létre. Északon keresztény államocskák sora alakult meg: Galicia, Portugália, León, Kasztília, Navarra, Aragónia, Katalónia. Az Aragóniai Királyság később Katalóniára, a Baleárokra, Szardíniára, Szicíliára és Dél-Itáliára is kiterjesztette uralmát. A keresztény és a muszlim államok között évszázadokon át folyt a háborúskodás, melynek során a keresztények fokozatosan visszafoglalták a félszigetet (reconquista). A 13. század közepén már csak Granada és környéke volt a muszlimok kezén. A keresztény államok egyesülése révén a 15. század közepére 5 állam maradt a félszigeten: Kasztília, Aragónia, Navarra, Portugália és a Granadai Emirátus. 1469-ben Izabella kasztíliai és Ferdinánd aragóniai trónörökös házassága révén gyakorlatilag egyesült a két királyság. 1492-ben elfoglalták Granadát is; ugyanebben az évben a szolgálatukban álló Kolumbusz felfedezte Amerikát. A 16. század elején a Habsburg családé lett a spanyol trón. 1515-ben megszerezték Navarrát, majd 1580-ban Portugáliát is, bár ez utóbbi 1640-ben visszaszerezte függetlenségét. Spanyolország meghódította Mexikót, Közép-Amerikát, Dél-Amerika nagy részét, valamint a Fülöp-szigeteket. 1700-ban kihalt a Habsburg-dinasztia spanyol ága, és hosszas örökösödési háború után a Bourbon-dinasztia egyik tagja lépett trónra. 1808-ban Napóleon seregei lerohanták az országot; a spanyol függetlenséget 1814-ben sikerült visszaszerezni. A következő néhány évben szétesett a spanyol birodalom, az amerikai gyarmatok sorra kivívták függetlenségüket. A 19. század során Spanyolországban polgárháborúk és forradalmak sora játszódott le. 1898-ban Spanyolország elveszítette Kubát és a Fülöp-szigeteket. Az első világháborúban az ország semleges maradt. 1920 és 1930 között egy diktátor, Primo de Rivera kormányozta az országot. Ezután kísérletet tettek a demokráciával, de 1936-ban a jobboldal lázadása véres polgárháborúba taszította az országot, amelyet Franco tábornok hosszú diktatúrája követett. 1975-ben helyreállították a királyságot. Spanyolország ekkor indult el a demokrácia útján. 1982-ben felvették a NATO-ba, majd 1986-ban az Európai Unió elődjébe. Ma Spanyolország fejlett gazdaságú demokratikus jogállam, jóléti állam.
 |
| A segoviai katedrális |
Spanyolország roppant változatos látnivalókkal várja az utazókat. Az első számú vonzóerő, mi tagadás, a több ezer km hosszú tengerpart. Ott vannak azután a nyüzsgő nagyvárosok, Madrid és Barcelona; Sevilla, Córdoba, Granada arab emlékei; Burgos, Salamanca, Toledo, Santiago de Compostela katedrálisai - utóbbihoz az igazán lelkesek több száz kilométeres gyaloglással jutnak el. Aki őrült fesztiválokra vágyik, az hajigálhat paradicsomot Buñolban, futhat a bikák elől Pamplonában, vagy gyújtogathat Valenciában. A hegymászás szerelmeseinek ott van a Pireneusok, a Picos de Europa, a Sierra de Gredos.
Spanyolország letölthető térképe
Spanyol városok: Tarifa
Képek Spanyolországról
Andalúzia -
Almería megye -
Cádiz - Cádiz megye -
Córdoba -
Córdoba megye -
Granada -
Granada megye -
Jaén megye -
Jerez de la Frontera - Málaga megye -
Sevilla - Sevilla megye -
Tarifa
Aragónia -
Ordesa-Monte Perdido Nemzeti Park
Extremadura - Badajoz megye -
Cáceres - Cáceres megye -
Mérida -
Trujillo
Galicia
Kasztília-La Mancha - Cuenca -
Toledo
Kasztília-León -
Ávila -
Burgos -
Covarrubias -
Picos de Europa -
Salamanca - Salamanca megye -
Segovia
Katalónia -
Aigüestortes—Estany de Sant Maurici Nemzeti Park
Madrid tartomány
Valenciai Közösség
Útibeszámoló a Szent Jakab-zarándokútról
Delfinek a Gibraltári-szorosban - Képek kardszárnyú delfinekről - Képek gömbölyűfejű delfinekről
Ha Spanyolországban jártál, és úti tapasztalataidat meg szeretnéd osztani másokkal, vagy ha részletesebb ismertetést írnál valamelyik spanyol tartományról, vagy az ország természeti viszonyairól, történetéről, gazdaságáról, itt megteheted!
 |
| Köszönjük a hozzászólást! |