Sziláscetek

A sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe nagy vagy közepes méretű (4 - 30 m hosszú) cetfélék tartoznak. Ezeket a fajokat szokás magyarul bálna néven nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nincsenek fogaik, szájukban sziláknak nevezett szarulemezek vannak, s táplálékukat ezzel szűrik ki a vízből.

A simabálnafélék (Balaenidae) családján belül négy fajt különböztetnek meg. Ezek a grönlandi bálna (Balaena mysticetus), a déli simabálna (Eubalaena australis), az északi simabálna (Eubalaena glacialis) és a japán simabálna (Eubalaena japonica). A három utóbbit, majd csak a két utóbbit korábban egy fajnak tekintették.

A simabálnákkal közeli rokonságban álló törpesimabálna-félék (Neobalaenidae) egyetlen faja a törpe simabálna (Caperea marginata).

A szürkebálna-félék (Eschrichtiidae) családjába ugyancsak egyetlen faj tartozik, a szürke bálna (Eschrichtius robustus).

A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába hét faj sorolható, a hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae), a közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus), a tőkebálna (Balaenoptera borealis), a Bryde-bálna (Balaenoptera edeni), a csukabálna (Balaenoptera acutorostrata), a déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) és Földünk legnagyobb állata, a kék bálna (Balaenoptera musculus).

Fogascetek

A fogascetek (Odontoceti) alrendjébe közepes vagy kis termetű (1 - 10 m hosszú) állatok tartoznak. Ezek a sziláscetekkel ellentétben fogakkal rendelkeznek. Mintegy hetven ma élő fajukat 10 családba sorolják.

A csőröscetfélék (Ziphiidae) családjába tizenkilenc faj tartozik. Többségüket a tudomány alig ismeri. Kivétel ezalól a kacsacsőrű cetek két faja, az északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus) és a déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons). A csőrös cetek további fajai az Arnoux-féle csőrös cet (Berardius arnuxii), a Baird-féle csőrös cet (Berardius bairdii), a tasmán csőrös cet (Tasmacetus shepardi), a Cuvier-féle csőrös cet (Ziphius cavirostris), a Sowerby-féle csőrös cet (Mesoplodon bidens), az Andrews-féle csőrös cet (Mesoplodon bowdoini), a Hubb-féle csőrös cet (Mesoplodon carlhubbsi), a Blainville-féle csőrös cet (Mesoplodon densirostris), a Gervais-féle csőrös cet (Mesoplodon europaeus), a ginkgofogú csőrös cet (Mesoplodon ginkgodensis), a Gray-féle csőrös cet (Mesoplodon grayi), a Hector-féle csőrös cet (Mesoplodon hectori), a kapocsfogú csőrös cet (Mesoplodon layardii), a True-féle csőrös cet (Mesoplodon mirus), a Longman-féle csőrös cet (Mesoplodon pacificus), a perui csőrös cet (Mesoplodon peruvianus) és a Stejneger-féle csőrös cet (Mesoplodon stejnegeri). Az 1995-ben felfedezett Mesoplodon bahamondi fajnak még angol neve sincs.

Az ámbráscetfélék (Physeteridae) családjába egyetlen ma élő cetfaj tartozik, az ámbrás cet (Physeter macrocephalus). Ez a legnagyobb fogascetfaj.

A törpeámbráscet-félék (Kogiidae) családjába két faj tartozik, a Kogia breviceps és a Kogia simus.

A folyami delfineket régebben egyetlen családba sorolták. Ma azonban négy családot különböztetnek meg. A Platanistidae családba tartozik a gangeszi folyami delfin (Platanista gangetica) és az indusi folyami delfin (Platanista minor). Az Iniidae családhoz tartozik az amazonaszi folyami delfin (Inia geoffrensis); nincs egyetértés abban, hogy a bolíviai folyami delfin (Inia boliviensis) önálló fajnak tekinthető-e. A vele közeli rokonságban álló Pontoporiidae család egyetlen tagja a La Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei. Végül a Lipotidae családhoz a kihalás szélén álló (vagy talán már ki is halt) kínai delfin (Lipotes vexillifer) tartozik, >).

A fehérdelfin-félék (Monodontidae) családjába két faj tartozik, a fehér delfin (Delphinapterus leucas) és a hatalmas agyaráról ismert narvál (Monodon monoceros).

A barnadelfin-félék (Phocoena phocoena) hat faj sorolható, a közönséges barnadelfin (Phocoena phocoena), a pápaszemes barnadelfin (Phocoena dioptrica), a kaliforniai barnadelfin (Phocoena sinus), a Burmeister-féle barnadelfin (Phocoena spinipinnis), a Dall-féle barnadelfin (Phocoenoides dalli) és a simahátú barnadelfin (Neophocaena phocaenoides).

A fogascetek legváltozatosabb családját a delfinfélék (Delphinidae) alkotják. Ebbe a családba a következő állatok tartoznak:

Palackorrú delfin (Tursiops truncatus). Ez a delfinek "alaptípusa", a legtöbb embernek a delfin szóról ez az állat jut eszébe. Újabban külön fajnak tekintik az indiaióceáni palackorrú delfint (Tursiops aduncus).

A közönséges delfint az emberiség évezredek óta ismeri, de újabban itt is két fajt különböztetnek meg, a rövidcsőrű (Delphinus delphis) és a hosszúcsőrű (Delphinus capensis) közönséges delfint.

A Stenella nemzetség tagjai hosszú csőrükkel ugyancsak a klasszikus delfinformához hasonlítanak. Ide öt faj tartozik, a hosszúcsőrű delfin (Stenella longirostris), a sisakos delfin (Stenella clymene), a csíkos delfin (Stenella coeruleoalba), a kantáros delfin (Stenella attenuata) és a pettyes delfin (Stenella plagiodon).

A Lagenorhynchus nemzetség tagjainak csak rövid, tompa csőrük van, egyébként igen kecses, szép fekete-fehér mintázatú állatok. Hat faj tartozik ide, a fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris), az atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus), a csendesóceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens), a sötét delfin (Lagenorhynchus obscurus), a homokóradelfin (Lagenorhynchus cruciger) és a Peale-delfin (Lagenorhynchus australis). Közel áll ezekhez az állatokhoz a Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei) is.

A Cephalorhynchus nemzetséghez kistestű, zömök, csőr nélküli állatok tartoznak: a Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii), a chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia), a Heaviside-delfin (Cephalorhynchus heavisidii) és a Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori).

A simahátú delfineknek nincs hátuszonyuk. Két faj tartozik ide, a déli simahátú delfin (Lissodelphis peronii) és az északi simahátú delfin (Lissodelphis borealis).

A gömbölyűfejűdelfin-félék (Globicephalinae alcsaládjába tartozik a gömbölyűfejű delfinek két faja, a hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala melaena) és a rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala macrorhynchus). Ide sorolják továbbá a kis kardszárnyú delfint (Pseudorca crassidens), a törpe kardszárnyú delfint (Feresa attenuata), a fehérajkú delfint (Peponocephala electra) és a Risso-delfint (Grampus griseus)

A legnagyobb testű delfinfaj, a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) közeli rokona az Irrawaddy-delfin (Orcaella brevirostris) és annak ausztráliai testvérfaja, az Orcaella heinsohni.

A Stenoninae alcsalád tagjai a barázdásfogú delfin (Steno bredanensis) és a tucuxi két faja (Sotalia fluviatilis és Sotalia guianensis).

A púpos delfineket korábban a fent említett barázdásfogú delfinnel rokonították; az újabb DNS-elemzések alapján a palackorrú delfinnel állnak közelebbi rokonságban. Ide tartozik a kínai púpos delfin (Sousa chinensis), az indiai púpos delfin (Sousa plumbea) és az atlanti púpos delfin (Sousa teuszii).